P – S

9
Már
2010

Savós középfülhurut (Serosus otitis media – SOM)

nagy.miklos No Comments

Savós középfülhurut (Serosus otitis media – SOM)

A savós középfülhurut (nem azonos a középfül gyulladással) a nátha szövődményeként, bakteriális felülfertőződés hatására alakul ki. A hosszan elhúzódó orrfolyás általában az orrmelléküregek gyulladásához vezet. Az orrban pangó váladék és a duzzadt nyálkahártya, orrmandula az orr és a fülkürtszellőzés megszűnését idézi elő, fülkürthurutot okoz. Ha a náthás állapotot nem szüntetjük meg középfülhurut alakul ki. Különösen kisgyermekeknél nehéz idejében felfedezni, mert ez a betegség nem jár lázzal, nem jár fülfájással, egyedüli tünete a meggyengült hallás.
Ha sikerül idejében felfedeznünk gyermekünk gyengülő hallását, a középfülhurut rövid idő alatt gyógyítható. A bekövetkezett halláscsökkenés javulása sajnos megjósolhatatlan.
A középfület a dobhártya és a mögötte lévő borsónyi kis üreg alkotja. Ebben a kis üregben találhatók a hallócsontok. Egy kis csatorna köti össze a középfület az orrgarat hátsó részével, ez a fülkürt. A nyelő- és rágómozgások révén a fülkürtön át levegő jut a középfülbe és kitölti annak üregrendszerét. A levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat és védi a belső fület a hirtelen, erős zaj okozta károsodásoktól. Gyermekkorban az orrüreget a középfüllel összekötő fülkürt rövidebb és egyenesebb, mint felnőttkorban, ezért az orr felől, a tágabb fülkürtön át, a baktériumok könnyebben bejuthatnak a fülkürtbe.
A savós fülkürthurut fájdalommentes, ezért nagyon sokszor teljesen észrevétlenül alakul ki. Csak a fokozódó halláscsökkenés figyelmeztet legtöbbször a szövődmény fellépésére. Előfordulása óvodáskorban a leggyakoribb.
Tympanometriai vizsgálat szolgál annak megállapítására, hogy van-e folyadék a középfülben, van-e elegendő levegő a dobüregben.
Ha az orr bedugul, akkor eldugul a fülkürt is. Ennek következménye az, hogy a nyelőmozgások révén nem jut levegő a középfül üregébe, így az ott lévő levegő elhasználódik és a középfülben légüres tér (vákuum) alakul ki. A dobhártya emiatt behúzódik, elveszíti fényét és a mögötte kialakult vákuumos szívóhatás következtében testnedvek áramolnak a dobüregbe, kitöltve azt. A dobüregbe beáramlott folyadék kezdetben vízszerű, áttetsző rózsaszínű. Később ez besűrűsödik, tapadós lesz. Nem okoz fájdalmat mindaddig, amíg a fülkürtön át kórokozó nem jut a középfülbe. Ha ez megtörténik, nagyon gyorsan kialakul a magas lázzal és heves fülfájással járó középfülgyulladás. Ekkor már a fülfelszúrás nem kerülhető el, ugyanis a fájdalom és a láz csak akkor múlik el, ha a gyulladásos folyadék kiürül a dobhártya mögül.
Az idejében észlelt savós középfülhurut kezelése egyszerűbb, gyorsabb. Nem elegendő magát a szövődményt kezelni, nagyon fontos a szövődményt kiváltó és fenntartó hurutos állapot kezelése is. A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.
Orrszívóval történő váladékleszívás előtt és után váladékoldó és érösszehúzó orrsprayt kell használni akár 4 héten át. Fontos a fülmelegítés is. Ezt mindig mindkét oldalon kell alkalmazni. Ajánlott a gyógysapka használata, egy-egy alkalommal kb. 20 percig.
Tünetei:a fokozatosan gyengülő hallás. Figyeljük gyermekünket! Ha azt vesszük észre, hogy a gyermek közelebb ül a TV-hez, figyelmetlen, nem hallja, ha szólunk neki, gondoljunk arra, hogy esetleg nem jól hall. Ilyenkor vigyük el gyermekorvoshoz, Fül-orr-gégészhez!

6
Már
2010

Szemészeti problémák, kérdések

nagy.miklos No Comments

Gyermekszemész "lencsevégen"

Ha több szemüveges is van a családban, akkor már másfél – két éves korban ajánlható gyermekszemészeti szakvizsgálat. A legalább 3-5 dioptriás myopia (közellátóság) öröklődhet.
Baj-e, ha a baba hunyorog?
Valószínűleg sokan nem tulajdonítanának kellő jelentőséget annak, hogy a baba hunyorog. Biztos csak a fény bántja! – gondolhatnák a szülők. Különösen világos szeműeknél ez valóban igaz is lehet. Aki szemüveges, és attól tart, gyermekénél is előfordulhat hasonló probléma, az már jobban odafigyel. Különösen, ha a gyermek korábban nem hunyorgott, és jellemzően csak az egyik szemmel hunyorog, könnyen lehet, hogy azzal a szemével nem lát olyan jól. Persze, szerencsés esetben lehet pusztán egyéni rossz szokás, de mégis meg kell mutatni gyermekszemésznek, aki ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, nem a szemlencse homálya okoz-e káprázást.
Tisztánlátás kérdése
Amennyiben a szemlencse bármilyen okból nem tiszta, tulajdonképpen szürkehályogról (cataracta) beszélünk. Csecsemőkorban a lencse tisztasága azért nagyon fontos, mert ilyenkor tanul a kicsi látni. Lehet, hogy elsőre nem hangzik túl megnyugtatónak, de a megoldás szükség esetén olyan műtét, amellyel a homályos lencsét egy tiszta műanyag lencsére cserélik. Mégis, ma már ebben nagy gyakorlata van a szemészeknek, és megéri, hogy tiszta legyen a fény útja a szembe. Az egészséges szem pupilláinak egyforma nagyságúnak és csillogó feketéknek kell lenniük. Ha ettől bármilyen eltérés mutatkozna, például fehéres-szürke homály vagy folt látható a szembogáron, feltétlenül meg kell mutatni gyermekszemésznek.
Kérdések a kancsalságról
A valódi kancsalság tulajdonképpen már egészen pici korban, pár hetesen is jól látszik. Ha a két szem állása nem párhuzamos, a szaruhártyára eső fénypontocskák nem szimmetrikusan helyezkednek el. Ezt a mama is figyelheti. Fél éves korig nem teljesen rendezettek a szemmozgások, minden baba kancsalíthat néha. Ha a gyermekszemész azt állapítja meg, hogy a tárgyakat a gyerek mindkét szemmel jól fixálja, és a szemfenék is ép, akkor valószínűleg nemsokára igazodni fognak a szemek. Ha idősebb korban a kancsalság még mindig fennáll, akkor az orvos dönt a kezelésről. Kancsalságot több minden okozhat, de a lényeg, hogy kisgyermekkorban kell utánajárni. Ha valóban kancsalít a kisbaba, a gyógyítás módja a kancsalság okától függ. Ha fénytörési hiba okozza, szemüvegre van szüksége, ami önmagában párhuzamosra húzhatja a szemeket. A legkisebbeknek – akik még nem tudnak biztonsággal ülni, járni – nem mindig célszerű szemüveget hordaniuk, ők először csak tapaszt kapnak. Ha a szemüveghordás önmagában nem elegendő, később szükség lehet műtétre. A gyerekkorban nem szűrt, nem kezelt felnőtteknél a kancsalság később is műthető ugyan, de akkor már inkább esztétikai szempontok dominálnak, pl. a tompalátó szemen nem segít, ettől nem fog jobban látni.
Könnycsatorna-átmosás
A könnycsatorna átfecskendezésével legalább 6 hetes korig, de inkább 8 hétig célszerű várni (Cegléden 3 hónapos kortól végzik), mert, ha ilyen pinduri babán hajtunk végre átfecskendezést, sajnos nagyobb az esélye, hogy a megnyitott járat összeszűkül, összeforr. A babáknál előfordulhat, hogy a könnycsatornában lévő billentyű nem nyílt még meg; ilyenkor azt az átfecskendezés megnyitja. Ha a könnycsatorna hajlamos az elzáródásra, jótékony lehet a könnyjárat feletti masszázs. A belső szemzugtól az orr oldalán lefelé kell masszírozni, hogy a váladék lefelé ürülhessen a könnyjáratból az orrba. A masszázst naponta többször kell végezni. Ha a könnycsatorna újból elzáródik, először érdemes masszázzsal próbálkozni, aztán, ha két hét után sem javul, mégis csak el kell vinni szemészhez a babát.
"SZÍNES", RÖVID KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Milyen korban tudják kimutatni a színvakságot?
Rendszerint akkor, amikor a gyermekkel már el lehet beszélgetni, és bizonyos feladatokat meg tud oldani, egyszerű számokat fel tud ismerni. 6-8 évesen már biztos. Kisgyermekkorban a Matsubara táblákkal vizsgálható.
Mikorra alakul ki egy kisgyereknek a végleges szemszíne?
Általában másfél éves kor előtt, de vannak kivételek, akiknél akár 2,5-3 éves korig is változik a szemszín.
Kóros-e, ha a babánál a szemfehérje kékes, és mitől van ez?
Gyakori jelenség a kékesség. Oka, hogy ilyenkor a külső fehér réteg, az ínhártya még vékony, és az alatta fekvő kékes-fekete réteg kicsit áttűnik. Egyáltalán nem kóros állapot.
Kisebb-nagyobb gondok nagyobbaknál
Allergiás conjunctivitis: a szemet is irritáló allergia, amely gyakran a szem folyamatos viszketésének, szárazságának oka. Ilyenkor célszerű hűvös vízzel naponta többször lemosni az arcot, hogy eltávolítsuk róla az allergizáló pollenszemeket. A szárazságot pedig recept nélkül kapható műkönnyel (oculogutta viscosa) lehet enyhíteni. Természetesen, ha nem javul a szem állapota, akkor el kell menni szemészhez.
Az allergiás panaszokat enyhítő szemcsepp huzamos használata sem árt a szemnek. Szerencsére a tél közeledtével a tünetek elmúlnak, így elmúlik a napi csepegtetés is.
Szerzők: Máriáss Márta, Dr. Domsa Patrícia 
Forrás: HáziPatika.com 

Már
2010

Pelenkakiütés (pelenkadermatitis)

nagy.miklos No Comments

Pelenkakiütés (pelenkadermatitis)

A pelenkakiütés nem ritka jelenség, és bár ártalmatlan, olykor bizony kellemetlen pillanatokat okozhat a babának. Piros, gyulladt, kiütéses popsi – mindez elkerülhető?
Mi a pelenkakiütés?
A pelenkakiütés (pelenkadermatitis) a csecsemőkor egyik legjellemzőbb és leggyakoribb bőrrendellenessége. Leggyakrabban 6-12 hónapos kor körül alakul ki – nem véletlen, hogy éppen a szilárd ételek bevezetésekor és a fogzás időszakában. Ebben a korban a popsi a szokottnál is hajlamosabb a kipirosodásra, kiütésekre, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk gondos ápolására.
A pelenkakiütést nem nehéz felismerni. Legtöbbször maga a baba is jelzi a bajt azzal, hogy a szokottnál nyűgösebb, sírósabb, ingerlékenyebb lesz, étvágya megváltozik. Ahol a baba bőre a pelenkával érintkezik – has alsó része, comb belső fele, szeméremdomb, nagyajkak/ herezacskó, popsi -, a bőr lángoló pirossá és gyulladttá válik. Enyhébb esetben kiütések tarkítják a gyulladt bőrfelületet, súlyosabb esetekben fekély, ödéma is képződhet.
Mi okozza, és mikor alakul ki?
Ma úgy tartják, az elváltozást bakteriális enzimek okozzák. A babák bőre körülbelül ötször vékonyabb, mint a felnőtteké, így természetesen jóval érzékenyebb is. Ha ez az érzékeny bőr tartósan nedves a vizelettől, "felázik", így a székletben található (lipáz és proteáz) enzimek aktívvá válva bőrirritációt idézhetnek elő a felületén.
Ha a baba sokáig marad a pisis (és kakis) a pelusban, mert nem cserélünk elég gyakran pelenkát; a pelenkacserénél nem tisztogatjuk meg alaposan a bőrét; esetleg rossz nedvszívó képességű pelenkát használunk, ez mind oka lehet az elváltozás kialakulásának.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Mint sok más bőrelváltozásra, a pelenkakiütésre is igaz, hogy legjobb kezelés a megelőzés. A gyakori (de nem túlzásba vitt) pelenkacsere, gondos és alapos tisztítás, jó nedvszívó képességű pelenka használata, valamint a már említett popsi levegőztetés és védőkrémek használata segítheti a bőr szárazon tartását. A száraz bőr pedig jobban megőrzi a káros anyagokkal szembeni ellenálló és védekező képességét.
A bőrvédő krémek (Sudocrem, Bepanthen, Neogranormon, Babé popsikenőcs)
A bőrvédő krémek megelőzésnek és kiegészítő terápiának is alkalmazhatók. Általában cink-oxidot és lanolint tartalmaznak – ezek az anyagok szintén úgy segítenek megelőzni az irritációt, hogy távol tartják a bőrtől a nedvességet. Sima gyógyszertári popsikenőcstől kezdve a márkás krémekig széles a kínálat.
Hogyan kezelhetjük, ha már kialakult?
Ha három-négy nap alatt láthatóan nem javul a helyzet – vagyis a gyulladás tartósan fennáll -, és a gyakori pelenkacsere, kenőcsözés láthatóan nem idéz elő változást, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
Ha még csak pirosodik a popsi és jelentkezik néhány kiütés, fokozottan figyeljünk oda a pelenkacserére. Próbáljunk kétóránként tiszta pelust adni a babára (ha nagyon csúnya a bőre, éjszaka is ajánlott legalább egyszer cserélni), jó nedvszívó képességű pelenkát használni, és nem túl szorosra csatolni a pelenkát, hogy még ezzel is csökkentsük a befülledés lehetőségét. Időnként szellőztessük meg a popsiját.
A gyulladás gyakran felülfertőződhet gombával, ilyenkor a fenti kezelés mellett a Neogranormon, Canesten kombinációt javasoljuk.

Már
2010

Sérv – hernia

nagy.miklos No Comments

Sérvek gyermekkorban

Mi a sérv?
 
Sérvnek – latinul hernia –  nevezzük azt az állapotot, amikor a hasfal egy meghatározott pontján, a sérvkapun keresztül a hasüregben lévő szervek kilépnek a hasfalon kívülre. Ez a szerv a sérvtartalom, amely ilyenkor is fedett a bőralatti zsírszövettel és magával a bőrrel. Ha az előboltosuló szerv a hashártya által alkotott "zsákban", a sérvtömlőben található, akkor beszélhetünk "igazi" sérvről. Kétéves korig a vízsérv, 5-6 éves korig a köldök sérv visszahúzódhat. Minden egyéb esetben a sérv diagnózisa egyben a műtét indikációját is jelenti. A műtét során a sérvtartalmat visszahelyezzük a hasüregbe, majd a sérvkaput zárjuk. Helyesen alkalmazott műtéti technika és a szervezet optimális feltételei esetén a kiújulás lehetősége 1% körül van.
Lágyéksérv – hernia inguinalis
Ebben az esetben a lágyékcsatornán keresztül egy bélszakasz – vagy lányok esetében petefészek – csúszik a sérvtömlőbe, mely a lágyékcsatornából kijutva duzzanat formájában jelentkezik a szeméremcsont felett, fiúknál néha a herezacskóig lejutva.
Amennyiben a sérvtartalom könnyen, néha önmagától visszacsúszik a hasüregbe, úgy kizáródás veszélye igen kicsi. Ha kicsúszott bélszakasz nem helyezhető vissza a hasüregbe, ekkor beszélünk kizáródásról. Ebben az esetben az érintett bélszakasz vérellátása is károsodhat, ami bélelhaláshoz vezethet. Kizáródás tünetei a korábbinál nagyobb fokú, esetleg fájdalmas duzzanat, görcsös hasi fájdalom, hányás, széklet kimaradás, csecsemőkorban a gyermek a lábait felhúzza, eközben fájdalmasan sír. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.
Lányoknál előfordulhat, hogy nem bél, hanem petefészek csúszik a sérvtömlőbe, ekkor ovarialis sérvről beszélünk. A kicsúszott petefészek a kizáródással ellentétben inkább a felfüggesztő szalagok körüli megcsavarodásra (torquatio), illetve a sérvtömlő belső felszínéhez való kitapadásra hajlamos (hernia ovarica acreta). Csavarodás esetén a petefészek vérellátása károsodik és – végső esetben akár teljes – szövetelhaláshoz vezethet. A kitapadás a petefészket nem károsítja, sőt védi a csavarodással szemben, viszont műtét technikailag nehezebb helyzetet teremt. A petefészek csavarodás tünetei hasonlóak a kizáródáséhoz és szintén azonnali orvosi vizsgálatot igényel.
Köldöksérv – hernia umbilicalis
A nem teljesen záródott köldökűrűn keresztül a hasüregi szerv – leggyakrabban a beleket védő, magas zsírtartalmú szerv, a cseplesz – csúszik ki. Köldöksérvnél nem találunk sérvtömlőt. Az újszülöttekben gyakran észlelt elődomborodó köldöksérv megfelelő konzervatív terápiával kisebbíthető, de a növekedés során bekövetkező hasfali erősödésnek is jótékony szerepe van. Ennek következtében 5-6 éves kor előtt nem jelent abszolút műtéti indikációt a köldöksérv. Köldöksérv nem záródik ki, tehát bélelhalás nem alakulhat ki. Néha előfordul azonban, hogy a kicsúszó cseplesz kitapad, ilyenkor visszatérő, bár enyhe köldökkörüli fájdalmat jelez a beteg.
 
Hasfali sérv – hernia epigastrica
A hasfal középvonalában a hasfalat alkotó izombőnye egy helyen meggyengül, és – az igazi sérvekkel ellentétben – nem hasüregi szerv, hanem a hashártya és hasfal között elhelyezkedő zsírszövet egy kis része előboltosul. Miután bél nem kerül a hasfalon kívülre, így kizáródás okozta bélelhalás ebben az esetben sem fordulhat elő.
Vízsérv – hydrocele
A lágyéksérvek egy speciális formája a vízsérv, amely igen ritka kivételtől eltekintve csak fiúknál figyelhető meg. Ebben az esetben a sérvtömlőbe nem hasüregi szerv, hanem a hasüregben kisebb – nagyobb mennyiségben mindig jelen levő hasüregi folyadék található. Igen jellemző, hogy különböző fertőzésekkor, amikor fokozódik a hasüregi folyadék termelődése, a vízsérv mérete is nő. Napszaki ingadozás is megfigyelhető, mert napközben, amikor a gyermek túlnyomórészt függőleges testhelyzetben tartózkodik, a folyadék a hasüreg legmélyebb pontjára kerül, a nyitott sérvtömlőn keresztül a herezacskókba kerül. Esténként ennek megfelelően szembetűnőbb a sérv megléte. Reggel – az éjszakai fekvő helyzetben a sérvvíz visszafolyik a hasüregbe – kevésbé látható a duzzanat. Némely esetben a vízsérvhez hagyományos, tehát béltartalmú lágyéksérv is társul. A sérvtömlőt alkotó hashártya folyadék felszívó képességének köszönhetően a vízsérv 2 éves korig felszívódhat. Ezután a spontán gyógyulás esélye csökken.

14
feb
2010

Sárgaság

nagy.miklos No Comments
sargasag.jpg

 

Sárgaság – Icterus

Az újszülötteknél gyakran előforduló élettani vagy fiziológiás sárgaság (icterus) ártalmatlan jelenség. Egészséges, nem koraszülött babáknál általában a szülés utáni 2-3. napon kezdődik, a 4. napon tetőzik és néhány napon belül magától meg is szűnik.
A fiziológiai sárgaság kialakulásának okai között több tényező játszik közre. Magzati korban a babának több vörösvértestre van szüksége az oxigén megfelelő szállításához, hogy az anyai vér oxigénjét fel tudja használni. Ezek a vörösvértestek más típusú hemoglobint tartalmaznak (Hemoglobin F), mint amire a születés utáni keringési viszonyok között szükségünk van. A magzati vérfesték jobban köti az oxigént, és könnyebben adja át azt a szöveteknek.
A születés után, az első lélegzetvételtől kezdve azonban a baba tüdejének át kell vennie a méhlepény szerepét, s az elhasznált vér szállításának külön kell válnia a friss, oxigéndús levegő szállításától. Innentől kezdve a babának kevesebb oxigénszállító molekulára lesz szüksége, és a vörösvértesteknek át kell alakulniuk a "kinti viszonyokhoz".
A magzati vörösvértestek elpusztulnak, helyettük újak termelődnek. A lebomló vörösvértestek piros festékanyagának (a hemoglobinnak) lebomlási terméke, a bilirubin nevű sárga festékanyag a sárgaság okozója.
A bilirubint a májban keletkezett enzimek bontják le, és a szervezetből részben kiürül, részben újra felhasználódik. Ha az enzimek nem működnek megfelelően, vagyis több bilirubin termelődik, illetve kevesebb ürül, a szervezet egyensúlya megbomlik, és a normálisnál több bilirubin marad a vérben. Bizonyos szint után a szemfehérjén, illetve a bőrön megjelenik a sárga szín – innen a  hétköznapi elnevezés.
A sárgaság létrejöttét elősegítő tényezők közül a legfontosabb a vércsoport-összeférhetetlenség, illetve az Rh vércsoport okozta eltérés anya és gyermeke között (Rh negatív anyának Rh pozitív magzata). Ezek kiszűrésére ma már komoly vizsgálatokat végeznek.
Az élettani sárgaság kezelése
Az élettani vagy fiziológiás sárgaság, mint említettük, teljesen normális jelenség. Ebben az esetben a bilirubin-szint általában nem emelkedik 12 – 15,7 mg/dl fölé, és sokszor egyáltalán nincs szükség külső beavatkozásra, kezelésre. Elég lehet, ha a kismama minél előbb megkezdheti a szoptatást, és az előtej (kolosztrum) fehérje- és kalóriatartalma elegendő segítség a kicsi szervezetének az új egyensúly kialakításához. Ha azonban a baba nagyon fáradékony, nehéz felébreszteni, esik a súlya, nem jut elég folyadékhoz, vagy bilirubin szintjének emelkedése meghaladja a fiziológiás szintet, szükség lehet a kezelésre.
A bilirubin lebontásához speciális hullámhosszúságú fényre van szükség, ezért alkalmaznak a kórházakban úgynevezett kék fényt. Erre általában – kórháztól függően – 15 vagy 17 mg/dl bilirubin-érték fölött kerül sor, de egyes szakemberek 20 mg/dl-ig sem tartják kórosnak az értéket, időre született, egészséges csecsemők esetében. A kórházi kék fény nem ártalmas, nem károsítja a szemet, bár a babák szemét a szemgyulladás elkerülése érdekében legtöbbször letakarják.
Az anyatejes sárgaság
A sárgaság másik fajtája az elhúzódó, vagy más néven anyatejes sárgaság, amely során 10-12 hétig is fennállhat a magas bilirubin-érték. Pontos okát még ma sem ismerik, feltételezések szerint ezen esetekben az anya teje olyan hormont, zsírsavat, egyéb anyagot tartalmaz, amely miatt a bilirubin kiürülés helyett újból a véráramba kerül. Megfigyelések szerint ez elsősorban azoknál a babáknál fordul elő, akik csak később, 3-4 napos korukban találkozhattak először az anyatejjel, s így kevesebb előtejhez jutottak. Régebben azt tanácsolták a kismamáknak, 2-3 napra szakítsák meg a szoptatást, de ma már ezt a módszert nem tartják sem indokoltnak, sem hatékonynak – és a mamáknak is elég sok nehézséggel járna. Az elhúzódó sárgaság önmagában  az amúgy egészséges babáknál semmiféle szövődményhez nem vezethet.
A sárgaság harmadik fajtája
Nagyon ritka esetben előfordulhat, hogy a bilirubin-érték a születés napjától kezdve kórosan magas, illetve rohamosan emelkedik. Ezt legtöbbször a vércsoport-összeférhetetlenség, vagy valamilyen anyagcsere-betegség, esetleg egy súlyosabb fertőzés okozza. A kórosan magas értékű bilirubin az agyba jutva roncsolhatja az idegsejteket, ezért van szükség további vizsgálatokra, hogy oki kezeléssel gyors állapotjavulást érhessünk el (fertőzéskor antibiotikumos kezelésre). Amennyiben sem a folyadékpótlás (infúzió), sem a kék fény nem segít, és az értékek nem kezdenek csökkenni, vércserére is sor kerülhet. Ilyenkor a baba vérét normális bilirubin-értékű vérsavóra és felnőtt típusú hemoglobint tartalmazó vörösvértestekre cserélik.

Ál-sárgaság

Találkozhatunk viszont egyfajta ál-sárgasággal még a csecsemőkorban; ha túlzásba visszük a karotin tartalmú ételek (sütőtök, répa, narancs) fogyasztását. Arról ismerhető fel, hogy ebben az esetben a szemfehérje soha nem sárgul be, inkább csak az arc, a kézfej és a talpak. Ne ijedjünk meg – kezelést nem igényel a baba, mindössze a fenti ételeket csökkentsük egy időre az étrendjében.

26
jan
2010

Sérvek gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Sérvek gyermekkorban

Mi a sérv?

Sérvnek – latinul hernia –  nevezzük azt az állapotot, amikor a hasfal egy meghatározott pontján, a sérvkapun keresztül a hasüregben lévő szervek kilépnek a hasfalon kívülre. Ez a szerv a sérvtartalom, amely ilyenkor is fedett a bőralatti zsírszövettel és magával a bőrrel. Ha az előboltosuló szerv a hashártya által alkotott "zsákban", a sérvtömlőben található, akkor beszélhetünk "igazi" sérvről. Kétéves korig a vízsérv, 5-6 éves korig a köldök sérv visszahúzódhat. Minden egyéb esetben a sérv diagnózisa egyben a műtét indikációját is jelenti. A műtét során a sérvtartalmat visszahelyezzük a hasüregbe, majd a sérvkaput zárjuk. Helyesen alkalmazott műtéti technika és a szervezet optimális feltételei esetén a kiújulás lehetősége 1% körül van.

Lágyéksérv – hernia inguinalis

Ebben az esetben a lágyékcsatornán keresztül egy bélszakasz – vagy lányok esetében petefészek – csúszik a sérvtömlőbe, mely a lágyékcsatornából kijutva duzzanat formájában jelentkezik a szeméremcsont felett, fiúknál néha a herezacskóig lejutva.

Amennyiben a sérvtartalom könnyen, néha önmagától visszacsúszik a hasüregbe, úgy kizáródás veszélye igen kicsi. Ha kicsúszott bélszakasz nem helyezhető vissza a hasüregbe, ekkor beszélünk kizáródásról. Ebben az esetben az érintett bélszakasz vérellátása is károsodhat, ami bélelhaláshoz vezethet. Kizáródás tünetei a korábbinál nagyobb fokú, esetleg fájdalmas duzzanat, görcsös hasi fájdalom, hányás, széklet kimaradás, csecsemőkorban a gyermek a lábait felhúzza, eközben fájdalmasan sír. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.

Lányoknál előfordulhat, hogy nem bél, hanem petefészek csúszik a sérvtömlőbe, ekkor ovarialis sérvről beszélünk. A kicsúszott petefészek a kizáródással ellentétben inkább a felfüggesztő szalagok körüli megcsavarodásra (torquatio), illetve a sérvtömlő belső felszínéhez való kitapadásra hajlamos (hernia ovarica acreta). Csavarodás esetén a petefészek vérellátása károsodik és – végső esetben akár teljes – szövetelhaláshoz vezethet. A kitapadás a petefészket nem károsítja, sőt védi a csavarodással szemben, viszont műtét technikailag nehezebb helyzetet teremt. A petefészek csavarodás tünetei hasonlóak a kizáródáséhoz és szintén azonnali orvosi vizsgálatot igényel.

Köldöksérv – hernia umbilicalis

A nem teljesen záródott köldökűrűn keresztül a hasüregi szerv – leggyakrabban a beleket védő, magas zsírtartalmú szerv, a cseplesz – csúszik ki. Köldöksérvnél nem találunk sérvtömlőt. Az újszülöttekben gyakran észlelt elődomborodó köldöksérv megfelelő konzervatív terápiával kisebbíthető, de a növekedés során bekövetkező hasfali erősödésnek is jótékony szerepe van. Ennek következtében 5-6 éves kor előtt nem jelent abszolút műtéti indikációt a köldöksérv. Köldöksérv nem záródik ki, tehát bélelhalás nem alakulhat ki. Néha előfordul azonban, hogy a kicsúszó cseplesz kitapad, ilyenkor visszatérő, bár enyhe köldökkörüli fájdalmat jelez a beteg.
 

Hasfali sérv – hernia epigastrica

A hasfal középvonalában a hasfalat alkotó izombőnye egy helyen meggyengül, és – az igazi sérvekkel ellentétben – nem hasüregi szerv, hanem a hashártya és hasfal között elhelyezkedő zsírszövet egy kis része előboltosul. Miután bél nem kerül a hasfalon kívülre, így kizáródás okozta bélelhalás ebben az esetben sem fordulhat elő.

Vízsérv – hydrocele

A lágyéksérvek egy speciális formája a vízsérv, amely igen ritka kivételtől eltekintve csak fiúknál figyelhető meg. Ebben az esetben a sérvtömlőbe nem hasüregi szerv, hanem a hasüregben kisebb – nagyobb mennyiségben mindig jelen levő hasüregi folyadék található. Igen jellemző, hogy különböző fertőzésekkor, amikor fokozódik a hasüregi folyadék termelődése, a vízsérv mérete is nő. Napszaki ingadozás is megfigyelhető, mert napközben, amikor a gyermek túlnyomórészt függőleges testhelyzetben tartózkodik, a folyadék a hasüreg legmélyebb pontjára kerül, a nyitott sérvtömlőn keresztül a herezacskókba kerül. Esténként ennek megfelelően szembetűnőbb a sérv megléte. Reggel – az éjszakai fekvő helyzetben a sérvvíz visszafolyik a hasüregbe – kevésbé látható a duzzanat. Némely esetben a vízsérvhez hagyományos, tehát béltartalmú lágyéksérv is társul. A sérvtömlőt alkotó hashártya folyadék felszívó képességének köszönhetően a vízsérv 2 éves korig felszívódhat. Ezután a spontán gyógyulás esélye csökken.

6
nov
2009

Rhinitis allergica avagy a szénanátha

nagy.miklos No Comments

Rhinitis allergica avagy a szénanátha

Mi az allergiás rhinitis?
Az allergiás rhinitis az orrnyálkahártya allergiás reakciója bárminemű légúti allergénnel szemben. A reakció során nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel, ami nyálkahártya duzzanatot és fokozott váladéktermelést okoz az orrban, az arcüregekben, illetve a szem nyálkahártyáján. A betegség általában családi halmozódást mutat (a családban többen is szenvednek tőle). A gyermekek kb. 20%-a, a felnőttek 15-30%-a érintett. Becslések szerint az asthmás gyermekek 75%-ának allergiás rhinitise is van.

Az allergiás rhinitis fajtái
Az allergiás rhinitisek között két csoportot különböztetünk meg:

  • Szezonális: csak a pollenszezonban jelentkezik. Ez a forma 6 éves kor alatt ritka.
  • Perinneális: egész évben tünetes, általában a fiatalabb gyermekek betegsége.

Mi okozza az allergiás rhinitist?
Leggyakrabban:

  • pollenek
  • poratka
  • penészgomba
  • állatszőr/hámsejt

Mik az allergiás rhinitis tünetei?

  • tüsszögés
  • orrdugulás
  • vizes orrfolyás
  • orr-, szem-, torok-, vagy fülviszketés
  • gyakori orrvérzések
    A perenniális rhinitisben szenvedőknél ezeken kívül még:
  • visszatérő középfülgyulladások
  • horkolás
  • szájlégzés (a gyermek nyugalmi helyzetben is a száján keresztül veszi a levegőt).
  • fáradtság, gyenge iskolai teljesítmény.

Hogyan diagnosztizálják az allergiás rhinitist?
A részletes kórtörténet ismeretében fizikális vizsgálattal, fül-orr-gégészeti vizsgálattal, vérvizsgálattal és bőrpróbával igazolható az allergiás rhinitis.

Az allergiás rhinitis kezelése
A kezelést mindig egyénre szabottan a kezelőorvos állapítja meg. A lépcsőzetes kezelési stratégia első helyén az allergén elkerülése szerepel, utána a helyileg alkalmazható készítmények (orrspray, szemcsepp), végül a szájon keresztül bevehető tabletták vagy szirupok alkalmazhatóak. A komplex kezelés legfontosabb elemei a következők:

  • Allergén karencia: az ismert allergén lehetőség szerinti minél alaposabb elkerülése. Ha ez tökéletesen megoldható (pl. állatszőr allergia esetében), ez a leghatékonyabb kezelési módszer.
  • Antihisztaminok: adhatóak orrspray formájában, de tablettaként is szedhetőek (a régebbi típusú antihisztaminok mellékhatása az álmosság volt, ezt az újabbaknál -Zyrtec, Claritine- már nem tapasztaljuk).
  • Kortikoszteroid orrspray-k: a helyi kezelés alapját képezik, ezek elsőként választandó szerek (először ezt alkalmazzunk, ha ezek mellett még mindig vannak tünetek, akkor hozzáadjuk az antihisztaminokat és/vagy a nyálkahártya összehúzó spray-ket). A szteroidos orrsprayt már a tünetek megjelenése előtt el lehet kezdeni adni, így elkerülhető a betegség heves fellángolása a pollenszezon kezdetekor.
  • Nyálkahártya-összehúzó orrsprayk: nem tartoznak a rhinitis allergica modern kezeléséhez. Ezek a sprayk a nyálkahártya ereinek szűkítésével a nyálkahártya duzzanatát csökkentik, így megszüntetik az orrdugulást. Fontos, hogy ezek a készítmények egy hétnél tovább egyhuzamban nem alkalmazhatóak (mert hozzászokást, majd a spray elhagyásakor állapotromlást okoznak), és kisgyermekeknél a túladagolás veszélyes mellékhatásokkal járhat.
  • Immunterápia: bizonyos speciális esetekben (amikor csak egy-két fajta pollenre van jelentős reakció) alkalmazható. A kezelés 3-5 évig tart (ha közben megszakad, elölről kell kezdeni), általában kéthetente/havonta a bőr alá adott injekcióval, vagy naponta a nyelv alá cseppentve juttatják a szervezetbe az allergénkivonatot. Az allergén folyamatos jelenléte ily módon esetleg toleranciát válthat ki (az allergiás reakció elenyészik). Az immunterápia sok – előre nem látható – esetben eredménytelenül végződik.

nov
2009

Rovarcsípések

nagy.miklos No Comments

Rovarcsípések

A gyermekeket gyakran csípik meg rovarok. A legtöbb esetben a csípés csak helyi kellemetlenséget, viszketést okoz, nagyon ritkán viszont előfordulhat súlyos, az egész szervezetet érintő reakció (pl. nehézlégzés, csalánkiütés, eszméletvesztés).

Mikor kérjen feltétlen orvosi segítséget?

  • Ha a rovar vagy a fullánkja nem távolítható el,
  • ha a csípés befertőződött.

    Mit tegyen?
    Helyi reakció esetén, ha a csípés viszket vagy fáj:
  • tisztítsa meg a területet langyos, szappanos vízzel,
  • a fullánkot távolítsa el tiszta csipesszel,
  • tegyen jeges borogatást a csípésre, hogy a duzzanat kialakulását megelőzze/csökkentse.
    Az egész szervezetet érintő reakció esetén azonnal hívjon mentőt. Az ilyen reakció tünetei:
  • sípoló légzés,
  • ájulás, eszméletvesztés,
  • csalánkiütés vagy más típusú, testszerte megjelenő kiütés.

    Megelőzhető-e a rovarcsípést követő súlyos reakció?
  • Amennyiben gyermekének volt már súlyos reakciója rovarcsípést követően, kérjen allergológus szakorvostól életmentő készletet (egy önbelövő injekció, feltöltve életmentő gyógyszerrel).
  • Kérdezzen meg allergológust az esetleges deszenzibilizálási lehetőségekről.
  • Kerülje gyermekével a magas füves területeket.

Kullancs csípés


Amennyiben gyermekében kullancsot talált, a legfontosabb, hogy a kullancsot minél hamarabb eltávolítsa. A kullancs eltávolításának legbiztosabb módja, ha a kullancsot egy hirtelen mozdulattal egyszerűen kirántjuk a bőrből. Ehhez alkalmazhat kullancskiszedő csipeszt vagy kanalat (bármely gyógyszertárban beszerezhető). Nem szabad a kullancsot kiszedés előtt bekrémezni, mert a döglött állat ugyanúgy kapaszkodik a bőrbe mint az élő, ráadásul fuldoklás közben az esetlegesen fertőzött gyomorváladékát visszaöklendezi az emberbe (ezáltal fokozódik a megfertőződés veszélye).
A kullancsok hazánkban kétféle betegségek terjesztenek. Nagyon fontos tudni, hogy a védőoltás csak a kullancsos agyvelőgyulladás ellen hatékony, a Lyme-kórral szemben nem.

Mit tegyen kullancs csípés esetén?

  • Azonnal távolítsa el a kullancsot
  • A kullancsot laboratóriumi vizsgálatra is elküldheti (gyógyszertár segítségével)
  • A védőoltásban nem részesült gyermek a csípést követő 24-48 órán belül még beoltható kullancsos agyvelőgyulladás ellen.

nov
2009

Sürgősségi helyzetek

nagy.miklos No Comments

Sürgősségi helyzetek:

      

Hogyan hívjunk mentőt?

www.mentok.hu

Az Országos Mentőszolgálat telefonszáma: 104, mely bármilyen telefonról ingyenesen (és előhívószám nélkül) hívható.
Mielőtt felhívja a mentőket, gondolja végig a következőket:

  • Mi történt? El tudja mondani az eseményt röviden, érthetően?
  • Hol történt? Tudja a pontos címet? Hogyan talál oda a mentő?
  • Hány sérült/beteg van? Milyen állapotban vannak a sérültek/betegek? Milyen tünetek észlelhetők?
  • Meg kell adnunk a nevünket és pontos telefonszámunkat (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
  • Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire, és csak utána tegyük le a telefont.

nov
2009

Szemsérülések

nagy.miklos No Comments

Szemsérülések

Szemsérülést okozhat ütés, szúrás, valamely anyagnak a szembe kerülése vagy valamilyen folyadéknak a szembe fröccsenése.

Mikor kérjen feltétlen orvosi segítséget?

  • Ha a szemet szúrt sérülés éri.
  • Ha az idegen anyag nem kerül ki a szemből a könnyezés vagy óvatos öblítés hatására.
  • Kettős látás esetén.
  • A látás – akár átmeneti- elvesztése esetén.
  • A szem mozgatásakor jelentkező fájdalom esetén.
  • Ha a szem bevérzett.
  • Ha gyermeke úgy érzi, valami van a szemében (akkor is, ha nem látni semmit).

    Mit tegyen?
  • Próbálja a gyermeket megnyugtatni, ne engedje, hogy a sérült szemet piszkálja.
  • Ha valami átszúrta a szem felületét vagy kiszúrta a szemgolyót, ne vegye ki, hívjon mentőt.
  • A szembe került apró idegen anyagok óvatos langyos vizes öblítéssel eltávolíthatók.
  • Ha valamely kémiai anyag került a szembe azonnal nagy mennyiségű vizet öntsön egyenesen a szembe. Ez fájdalmas és ijesztő a gyermeknek, de nagyon fontos, mert bizonyos marószerek percek alatt tönkretehetik a szemet, örökre vakságot okozva. Fontos, hogy meg tudja mondani orvosának, milyen anyag fröccsent a szembe.

    Mit NE tegyen?
  • A szúrt sérülést okozó tárgyat ne próbálja meg eltávolítani.
  • Ne engedje, hogy gyermeke a sérült szemét dörzsölje.
  • Orvosi utasítás nélkül semmilyen kenőcsöt vagy szemcseppet se tegyen a sérült szembe.

    Hogyan előzhető meg a szemsérülés?
  • Veszélyes munkáknál mindig használjon védőszemüveget.
  • Ne engedje kisgyermekét ollóval, késsel vagy hegyes eszközökkel játszani.

Newer posts →

Legutóbbi bejegyzések

Archívum

Kategória

© CardioBaby - Dr. Nagy Miklós 2016 - Design by Polimédia