A legtöbb európai országban a méhnyakrák megelőzése és feltárása érdekében alkalmazott technikák: a kolposzkópos vizsgálat (a méhnyak nagyítóval történő megtekintése) és a citológiai szűrés a rákmegelőző elváltozások korai kimutatásán alapszanak. A szűrőprogramok révén a rendszeresen szűrt nőkben a méhnyakrák előfordulása ötödére esett vissza. A szűrővizsgálatok érzékenységi korlátja miatt azonban, a méhnyakrákok 20 %-át nem sikerül kiszűrni.
Magyarországon 2003 óta létezik államilag finanszírozott és szervezett méhnyakszűrő program, mellyel a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrését próbálják megvalósítani. A protokoll kimondja, hogy minden nőgyógyászati vizit egyben méhnyak-szűrés is kell, hogy legyen, amennyiben az nem történt meg 1 éven belül.
Új módszerekkel még tovább lehetne javítani a méhnyakrák megelőzését, ugyanakkor a szűrés nem előzi meg a méhnyakrákot okozó tényezőt – a HPV fertőzést – csak kimutatja azt. Vizsgálatok kimutatták, hogy a HPV ellenes védőoltás megakadályozza a méhnyakrák megelőző állapotok kialakulását. Összességében, a szűrőprogramok egyik legfontosabb korlátja az, hogy nem előzik meg a méhnyak-rendellenesség okát, vagyis az onkogén típusú HPV által kiváltott perzisztáló fertőzést.
A Papanicolaou keneten alapuló szűrőprogramokkal az elmúlt 50 év során sikeresen csökkentették a méhnyakrák által okozott halálozást, így ezen programok a méhnyakrák megelőzésének új korszakában, a védőoltások idején is megőrzik jelentőségüket. A világ számos országában már elérhető a 26 év alatti korosztály számára a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás, melyek a méhnyakrákok legalább 70%-át megelőzhetik.
A Papanicolaou teszten alapuló szűrés mellett alkalmazott vakcinációval a méhnyakrák kockázata nagyobb mértékben csökkenthető, mint önmagában a szűréssel. A méhnyakrák elleni védelem optimális megközelítése a védőoltással történő elsődleges megelőzés lenne, amit kiegészítene a rákmegelőző állapotok szűrése, a vakcinák védelmén kívül eső HPV típusok kimutatása.
Védőoltások:
Cervarix
rekombináns human papilloma vírus (16 és 18 típus) vakcina
Adagolás: 10-25 év közötti leányok, im.felkar regióba,
Oltási séma: alapimmunizálás emlékeztető oltás
0-1-6 hó nem biztos, hogy szükséges
A beteg által fizetendő díj: 29800/db
Silguard
rekombináns human papilloma vírus (6,11,16 és 18 típus) vakcina
Adagolás: 10-25 év közötti leányok, im.felkar vagy a comb anterolat.regióba
Oltási séma: alapimmunizálás emlékeztető oltás
0-2-6 hó (de mindhármat egy éven belül) nem biztos, hogy szükséges
A beteg által fizetendő díj: 29754/db
Az egész világon elterjedt betegség, de a fejlődő országokban a fertőzöttség lényegesen magasabb.
Javasolt a következő közép- és kelet európai országokba utazóknak: Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Bulgária, Oroszország, Szovjet utódállamok, Bosznia-Hercegovina illetve a mediterrán országokba utazóknak: Tunézia, Jordánia, Egyiptom, Törökország, Marokkó, Albánia, Macedónia, Izrael, Libanon, Líbia, Szíria.
A fertőzés terjedése
A hepatitis A vírus emberi érintkezéssel (piszkos kéz) terjed. A fertőzöttek betegségük elején, székletükkel ürítik a vírust. A járvány okozója gyakran az ételt előkészítő személyzet. Nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvízrendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.
Tünetek: A betegség hirtelen, néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi. A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van.
Hepatitis A vakcina:
HAVRIX (hepatis A elleni oltóanyag)
Ha az utazó az utazás előtt 2-3 héttel jelentkezik, akkor a Havrix a hepatitis A elleni védelmet két hét alatt kialakítja. Ha minimum egy hónappal előbb jelentkezik, akkor van idő mindkét hepatitis vírus elleni immunizálásra a Twinrix kombinált oltással.
Adagolás: 1-18 év Havrix 720 Junior
19 év felett Havrix 1440
Oltási séma: alapimmunizálás emlékeztető oltás
egy választott időpontban 6-12 hó múlva
Védettség: 2 hét múlva 93%
1 hó múlva 99%
A beteg által fizetendő díj: 4040 Ft/db
Hepatitis A+B vakcina (kombinált vakcina):
Twinrix (Hepatitis A és B elleni kombinált oltóanyag)
Adagolás: 1-15 év Twinrix Gyermek
15 év felett Twinrix Felnőtt
Oltási séma: alapimmunizálás emlékeztető oltás
0-1-6 hó
0-7-21 nap (felnőtteknek!) 12 hó múlva
Védettség: Hepatitis A ellen 1 hónappal a 3.oltás beadása után 100%
Hepatitis B ellen 1 hónappal a 3.oltás beadása után 99%
A beteg által fizetendő díj: Gyermek 3625 Ft/adag, Felnőtt 5834 Ft/adag
A kullancs eltávolítása
|
Védőoltás
|
A fertőzések megelőzésének legjobb módja, ha az észlelt élősködőt minél előbb eltávolítjuk. Ez nem orvosi feladat, bárki elvégezheti. A kullancs megölésére tett kísérletek (a kullancsra csepegtetett olaj, kölni, és egyéb ötletes "vegyszeres" irtási módok) inkább károsak, a fuldokló rovar a fertőzött gyomortartalmát belénk öklendezi, így magunk idézzük elő a fertőzést. A kullancs fejét csipesszel minél közelebb a bőrhöz fogjuk meg és enyhe, folyamatos húzással távolítsuk el. (A gyógyszertárakban kapható kullancs eltávolító csipesz, amely kiváló eszköz erre a célra.) Eltávolítás során a kullancs potrohát ne nyomjuk meg. Célszerű a csípés helyét fertőtleníteni.
Sokan hiszik, hogy ha a kullancs feje bennmarad, az súlyos következményekkel jár. Pedig a fertőző forrás, azaz a kórokozókat tartalmazó nyálmirigyek és gyomor a potrohban találhatók, így a kullancs feje önmagában nem fertőz. A bennmaradó feji részek néhány nap múlva kilökődnek, mint egy közönséges szálka. |
Az általuk terjesztett betegségek közül az agyvelőgyulladás ellen van védőoltás, amely 12 hónapos kor után bármikor adható. Célszerű a kötelező 15 és 18 hónapos korban adandó oltásokkal együtt adni. A védettség kialakulásához három oltás szükséges (általában az első után 1-3 hónappal következik a második, majd 1 év múlva a harmadik. A folyamatos védettség fenntartása érdekében 3 év múlva, majd 5 évente egy emlékeztető oltás adandó. Az oltás mellékhatásokat nem szokott okozni.
A Lyme kór ellen nincs védőoltás.
|
|
életkor
|
Ár (Ft)
|
Encepur Junior
|
1-12 év
|
1796
|
Encepur Adults
|
12-
|
2117
|
FSME Immun Junior
|
1-16 év
|
5500
|
FSME Immun felnőtteknek
|
16-
|
5950
|
Oltások
|
„A”séma
|
„B”séma (gyors immunizálás)
|
1. részoltás 1 adag 0,25ml
|
0. nap (választott időpontban)
|
0. nap (választott időpontban)
|
2. részoltás 1 adag 0,25ml
|
1-3 hónap múlva
|
7 nap múlva
|
3. részoltás 1 adag 0,25ml
|
9-12 hónappal a 2. részoltás után
|
21 nap múlva
|
Hazánkban évente közel 50 000 megbetegedés van, a betegek 1%-a igényel kórházi kezelést. Minden 10. megbetegedés szövődménnyel jár.
A bárányhimlő terjedése
A bárányhimlő igen fertőző betegség, a vírus cseppfertőzéssel, légárammal terjed. Átvészelése életre szóló védettséget jelent. A hólyagbennékből származó kórokozó, csak úgy, mint a légáram útján kiszabaduló vírus a megfelelő érintkezés után, fogékony emberben 90%-ban megbetegedést okoz.
Fertőződés szempontjából biztosnak mondható kapcsolat:
– „face to face” kapcsolat (elég egy „puszi”)
– legalább fél óra tartózkodás közös szobányi légtérben
Fertőz az a beteg, akinek hólyagos kiütése van, vagy a találkozás után egy nappal jelent meg az első kiütése. A megbetegedés főképp a 15 év alatti korosztályban jellemző, tehát elsősorban a gyermekközösségekben, ritkán gyermekekkel foglalkozó felnőttek között terjed.
Ha létrejön a biztos találkozás a vírussal, 14-16 napos (10-21) lappangási idő után mutatkoznak az első tünetek. Érdemes tudni, hogy a klinikai tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal a beteg már fertőz, és ezt a képességét a kiütések teljes sebesedéséig, átlagosan 4-6 napig, megtartja.
A betegség lefolyása
A légutakon bejutó vírus a nyirokcsomóban szaporodik, innen a vérárammal jut el a különböző szervekbe. A hólyagos kiütések „virágzása” 5-7 napig tart láz kíséretében, közben további egy hét alatt várható, hogy a hólyagok pörkösödése befejeződjön. Ezek kezdetben csak kis piros göbök, majd hamarosan víztiszta folyadékot tartalmazó hólyagokká alakulnak (harmatcsepp). A bárányhimlőre jellemző kiütések folyamatosan, 5-7 napig keletkeznek, ezért egyszerre látunk még csak kezdődő göbcséket és már hólyagos kiütéseket is. A hólyagok teteje leválik, pörk képződik, gyakran erős viszketés kiséri, esetleg hőemelkedés, láz jelentkezhet. Hasonló elváltozások a nyálkahártyákon is kialakulhatnak (pl. száj). A betegség nagyjából két hét alatt zajlik le.
Szövődmények
A leggyakoribb szövődmény a hólyagok bakteriális felülfertőződése, mely gennyes bőrfolyamathoz vezethet.
A bárányhimlő vírusának immunrendszert aktiváló utóhatása színes kórképekben nyilvánulhat meg. A kisagyi gyulladás ugyan klinikailag jóindulatú következmény, de igen nagy riadalmat kelt egy családban. A mozgásképtelen, kétségbeesett gyermek heteket tölthet kórházban mire maradványtünet nélkül felépül. Ez a kórkép nem tévesztendő össze a súlyos maradandó károsodással járó agyvelőgyulladással, mely a vírus direkt hatásának következménye lehet a betegség elején. Hosszú távú hematológiai gondozást igényel a súlyos mértékű vérlemezkeszám csökkenéssel járó idiopathias thrombocytopaenias purpura (ITP), melynek kezelése intravénás immunglobulin és szteroid.
A fertőzés lezajlása után a szervezet védekezőképessége kisebb, ezért gyakran jelentkezik néhány héten belül valamilyen lázas megbetegedés.
Terhes nő bárányhimlője
Elérhető védőoltás mellett elfogadhatatlan, hogy fiatal nők bárányhimlőre fogékonyan vállaljanak terhességet. Ennek ellenére az európai nők 10%-a elszenvedhet fertőzést a várandósság idején.
A terhesség első harmadában a bárányhimlő következményeképpen 0.4-2 % – ban alakul ki magzati károsodás. A veleszületett bárányhimlő szindróma visszafordíthatatlan végtag deformitást, idegrendszeri sérülést eredményez. Terhesség alatt elszenvedett bárányhimlő után gyakori az igen alacsony születési súly és a koraszülöttség annak következményeivel. A terhesség végén az anyai immunrendszer gyengesége miatt a bárányhimlő életet veszélyeztető megbetegedés formájában jelentkezhet, mely másodlagosan a magzatra is életveszélyt jelent. A szülés előtt 5 nappal, vagy a szülést követő 2 napon belül jelentkező anyai bárányhimlő, következtében az újszülöttben 17-30%-ban súlyos, életet veszélyeztető fertőzés alakulhat ki, ami az esetek 31%-ban halálhoz vezet. Kiemelkedő jelentősége van a családtervezési programok keretében működő szűrésnek, és a terhességvállalás előtti védőoltásnak!
Az anyán jelentkező övsömör nem okoz magzati károsodást, ilyenkor ellenanyagok kerülnek a magzatba a méhlepényen keresztül, ami a születés után is védő hatású pár hónapig.
Mi az övsömör?
A bárányhimlő vírusa a fertőzés lezajlása után a gerincvelői idegdúcokba vonul vissza, itt élethosszig megtalálható. A betegség folyamán keletkezett ellenanyagok „nyugalomban” tartják a vírust, de az immunrendszer átmeneti gyengesége (egyéb betegség, az életkor előrehaladása) mellett a vírus reaktiválódni képes. A gerincvelői idegdúcot a bőrrel összekötő idegeken keresztül terjed majd övszerűen elhelyezkedő csoportos, hólyagos kiütések formájában nyilvánul meg. Sok esetben a kiütések megjelenését heves fájdalom előzi meg.
Megelőzés vakcinációval
A fertőzőképességét elvesztő vírustörzzsel történik, mely megőrizte immunrendszert aktiváló hatását. Ahol egy korcsoportban 95%-nál többen oltva vannak, a megbetegedés 80%-os csökkenése észlelhető.
Az egyén szempontjából az oltással kapható nyereség nem vitatható. 100%-san megelőzhető a súlyos, szervi érintettséggel járó bárányhimlő, 90%-ban a fertőzést el lehet kerülni. Aki oltás ellenére bárányhimlős lesz, enyhe betegségre számíthat: rövidebb kórlefolyás, kevesebb kiütés, kisebb láz.
Az oltás ellenjavallata
– Terhesség alatt gyengített élő kórokozó tartalmú oltással NEM lehet oltani! Véletlen terhes oltásánál a terhesség megszakítás nem indokolt. Oltás után, a tervezett terhességet 28 nap elteltével lehet vállalni.
– Akut lázas betegség láz esetén az oltás halasztása szükséges. Enyhe felsőlégúti betegség esetén az oltás elvégezhető.
– Kemoterápiás kezelés, immunhiány esetén oltási szaktanácsadó véleménye szükséges az oltáshoz!
Oltási gyakorlat
Egy éves kor felett, ha egyéb ellenjavallat nincs, bárki beoltható. A hosszú távú védettség kialakításához 2 oltás szükséges, 6 hetes időközzel (célszerű 15 és 18 hónapos korban oltani). Az oltás után 10-14 nappal alakul ki a védettség. Terhes és szoptató anya környezetében az oltás szabadon végezhető. Szoptatás alatt a fogékony anya oltható.
Oltás után 7-10 nappal (21 napig) jelentkezhet az oltási reakció lázzal, bárányhimlőre jellemző kiütéssel. Az oltási betegség nem fertőz, lázcsillapításon kívül teendőt nem igényel.
A bárányhimlős beteg ápolása, kezelése
1. tévhit: a beteget jó melegen kell öltöztetni, meleg helyen tartani.
Nem igaz! A többnyire lázas gyermeket melegen öltöztetve csak annyit érünk el, hogy láza nehezebben szűnik, megizzad, fokozódik a kiütések felülfertőződésének lehetősége.
2. tévhit: A bárányhimlős gyermeket nem szabad fürdetni.
Nem igaz! Természetesen kell fürdetni, csak nem kádban való félórás áztatással, hanem zuhanyoztatással, majd a bőr puha törülközővel történő szárazra itatásával.
3. tévhit: Lehetőleg ne cink-oxidos rázókeveréket, hanem hintőport használjunk.
Egyéb javaslatok: A beteg körmét vágjuk minél rövidebbre, hogy kevésbé tudja elvakarni a kiütéseket. Szellős, ne meleg ruhába öltöztessük. Lehetőség szerint csak már a fertőzésen átesett hozzátartozók látogassák a gyermeket. Hajmosást csak nagyon óvatosan végezzük, a hajas fejbőrön is kiütések vannak.
Varilrix
Varicella zoster élő, legyengített vírusát tartalmazza. Sc. kell adni.
15 és 18 hónapos korban célszerű oltani (legalább 6 hét szünet, de célszerű a 3 hónap).
2 oltás szükséges a védettség kialakulásához.
A beteg által fizetendő díj: 6748/db
A fertőzéses eredetű hasmenések közel nyolcvan százalékát vírusok okozzák – ezek egyike a főleg a téli hónapokban támadó rotavírus.
A rotavírus a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozója világszerte. Nyugodtan mondhatjuk, hogy hat éves koráig minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertőződik.
A fertőzés terjedése
A rotavírus nagyon ragályos, ha a család egy tagja megfertőződik, akkor a vírus rövid időn belül az egész családot megfertőzi. A betegség egyszeri átvészelése nem jelent biztos védettséget a későbbiekre, így a család tagjai akkor is elkaphatják a fertőzést, ha már egyszer átestek rajta. Felnőtteknél a betegség lefolyása enyhébb, kisgyermekkor után ritkán okoz súlyos kiszáradást.
Veszélyt leginkább a kiszáradás jelenthet: amennyiben időben nem sikerül a megfelelő folyadékpótlás, akkor indokolt és szükséges a kórházi megfigyelés, kezelés. A hasmenéssel, hányással járó megbetegedés annál súlyosabb, minél fiatalabb korban találkozunk vele.
Tünetek
Rotavírusos fertőzés esetén rövid, pár napos lappangási idő után gyorsan megjelenik a vizes hasmenés és intenzív hányás, amely 3-7 napig is eltarthat, és magas lázzal is járhat. A csecsemők és kisdedek folyadék- és sóháztartása könnyen felborul, kiszáradhat. A folyadékvesztés egyik jellegzetes tünete a testsúlyvesztés. Az ürített vizelet mennyisége lecsökken, a pelenka száraz, a pelenka és a vizelet sárgább, sötétebb színű lesz. A gyermek nyelve száraz, fehéresen bevont, szemei aláárkoltak (karikásak), bőre ráncolható lesz.
Rotavírus elleni oltóanyag
Rotarix
Rotavírus elleni oltóanyag, szájon keresztül adható.
Két adag szükséges a védettséghez, az első 6 hetes kortól adható, a második 4 hét múlva. (24 hetes kor előtt mindkét adagot meg kell kapni!)
A beteg által fizetendő díj: 17981/db
Az oltás ideje: 2,4,15 hó
A pneumococcus baktériumok tüdőgyulladást, középfülgyulladást, agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozhatnak.
Csecsemőknél és kisgyermekeknél súlyos lefolyású, az agyhártyagyulladás minden negyedik kisgyermek halálát okozza, akik túlélik a betegséget, gyakran maradandó károsodást szenvednek, süketség, mozgászavar, szellemi fogyatékosság maradhat vissza. A súlyos megbetegedések leghatékonyabb megelőzési módja a védőoltás.
2009. április 1-jétől az újszülöttek részére a pneumococcus elleni oltás bekerült a nem kötelező, térítésmentesen adható, önkéntes védőoltások közé.
|
Alapimmunizálás |
Emlékeztető oltás |
Ár |
Újszülötteknél |
2 és 4 hónapos korban |
15 hónapos korban |
ingyenes |
2 éves kor felett |
1 oltás |
– |
15957 Ft |
Az oltóanyag csak ritkán okoz mellékhatásokat. A beadás után levertség, étvágytalanság, aluszékonyság vagy esetenként láz, az oltás helyén bőrpír, duzzanat vagy fájdalom jelentkezhet.
Az átvitel vérrel, ill. szexuális úton történik, de a fertőzött anyáról a gyermekre történő átvitel is gyakori. A lappangási idő 30-180 nap között változik, átlagosan kb. 4-12 hét. A betegség tünetei hasonlóak a hepatitisz A-nál leírtakhoz, bizonyos tünetek intenzitása erősebb lehet. Igen intenzív ízületi fájdalom jelentkezhet a betegség korai szakaszában, majd májfunkció-eltérés észlelhető. Gyakran más toxikus tünetek is kialakulhatnak, pl. erős hányás, fejfájás. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok a hepatitisz A-nál leírtakhoz hasonlóak. A betegség lefolyása általában jóindulatú, de a felnőttkori hepatitisz B-fertőzöttek 5-10%-ában krónikus hepatitisz, majd májzsugorodás alakul ki. A fertőzött anyától hepatitisz B-t kapó csecsemőkben kb. 80-90% valószínűséggel alakul ki krónikus hepatitisz, ill. májzsugor.
A fertőzöttek egy részében a vírushordozás tartósan megmarad. Magyarországon a HBsAg- (a B-vírushordozás) hordozók aránya 1% alatt van. Tartós vírushordozás figyelhető meg az alkoholisták jelentős részében, valamint az intravénásan kábítószert fogyasztók, haemodializáltak, Down-kórosok és rosszindulatú haematológiai betegségek eseteiben, ill. a hemofiliások körében is. A krónikus hepatitisz B-vírusfertőzöttek között az elsődleges májrák kialakulásának veszélye kb. 10-300-szor nagyobb, mint az egyéb populációban.
Hepatitis B vakcina:
Engerix-B
Hepatitis B hordozó terhes édesanya esetén, megszületés után az újszülött passzív és aktív immunizálása is megtörténik. Engerix B 0-1-6 hónapos korban. Az oltás ingyenes.
Egészséges serdülőknél 14 éves korban történik oltás, térítési díj nincsen.
Hepatitis A+B vakcina (kombinált vakcina):
Twinrix (Hepatitis A és B elleni kombinált oltóanyag)
Adagolás: 1-15 év Twinrix Gyermek
15 év felett Twinrix Felnőtt
Oltási séma: alapimmunizálás emlékeztető oltás
0-1-6 hó
0-7-21 nap (felnőtteknek!) 12 hó múlva
Védettség: Hepatitis A ellen 1 hónappal a 3.oltás beadása után 100%
Hepatitis B ellen 1 hónappal a 3.oltás beadása után 99%
A beteg által fizetendő díj: Gyermek 3625 Ft/adag, Felnőtt 5834 Ft/adag