Gastroesophagealis reflux betegség
Mi a gastroesophagealis reflux betegség?
A gastroesophagealis reflux betegség az emésztőrendszer megbetegedése, amikor a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, leggyakrabban hányást és étvágytalanságot okozva. A gyomorsav kimarja a nyelőcső kevésbé ellenálló belső felszínét, ami további komplikációkat okozhat.
Mi okozza a gastroesophagealis reflux betegséget?
A gyomortartalom visszaáramlásának megakadályozásáért a nyelőcső alsó végénél elhelyezkedő körkörös záróizom felelős. Normális esetben ez az izom csak nyelésnél ernyed el, hogy a táplálék a gyomorba lejuthasson. Előfordul azonban, hogy ez az izomgyűrű akkor is ellazul, amikor nem kellene, ezzel lehetővé téve a gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe. Egyszer-egyszer mindenkinek van refluxa (“savas felböfögés”), a baj akkor van, ha ezek túl gyakran ismétlődnek, vagy egy-egy alkalommal túl hosszú ideig tartanak.
Csecsemőkorban nagyon gyakori a reflux, az izomgyűrű beidegzésének éretlensége miatt. Ilyenkor a csecsemők sokat buknak, esetenként hánynak is. Ez az állapot az idő múlásával (az izomrendszer fejlődésével, a függőleges testhelyzettel) rendszerint magától rendeződik.
Néhány étel is csökkenti az alsó nyelőcső záróizom tónusát:
- csokoládé
- bors
- magas zsírtartalmú ételek
Néhány más étel fokozza a gyomorsavtermelést (ezzel súlyosbítja a tüneteket):
- citrusfélék
- paradicsom és paradicsomszósz (ketchup)
Mik a gastroesophagealis reflux betegség tünetei?
A leggyakoribb tünet a gyomorégés. A gyomorégés általában a szegycsont mögött keletkező, és felfelé a torok magasságáig jelentkező égő fájdalom, mely akár egy-két óra hosszat is eltart és az evés általában ront a helyzeten.
A leggyakoribb tünetek:
- böfögés
- evési nehézség
- gyomorfájás
- gyakori hányás
- csuklás
- félrenyelés
- köhögés, éjszakai köhögési rohamok
- reggeli torokfájás
- savanyú íz a szájban
- növekedésbeli elmaradás
Milyen szövődményei lehetnek a gastroesophagealis reflux betegségnek?
Néhány esetben a visszacsorgó savas gyomortartalom bekerülhet a légutakba, ahol gyulladást okozhat, asthmát indukálhat vagy tüdőgyulladást okozhat. A nyelőcsőben kialakuló krónikus gyulladás fekélyeket okozhat, amik vérezhetnek, esetenként súlyos vérveszteséghez vezetve. A fekélyek hegszövettel gyógyulnak, ami nyelőcsőszűkületet okozhat, ezzel nyelési zavarok jöhetnek létre.
Hogyan diagnosztizálható a gastroesophagealis reflux betegség?
A pontos kórtörténet ismerete mellett eszközös vizsgálatokra is szükség van:
- mellkas röntgen: a légutak állapotának felmérésére, illetve a nyelési röntgen a félrenyelés igazolására / kizárására
- endoszkópia: egy vékony üvegszálas optika lejuttatása a nyelőcsőbe és a gyomorba, melynek segítségével láthatóvá válnak a nyálkahártya elváltozásai, szükség esetén szövettani mintavételre is alkalmas eszköz.
- manometria: nyomásmérés a nyelőcső alsó záróizmának területén (ma már egyre kevésbé alkalmazott módszer)
- pH mérés: vékony mérőeszköz lehelyezése a nyelőcsőbe, majd a vegyhatás folyamatos mérése 24 órán keresztül. (A gyomortartalom visszaáramlásakor a pH savas irányba változik).
Itt kell megjegyeznünk, hogy a hasi ultrahangvizsgálat nem alkalmas a refluxbetegség diagnózisának a felállítására. A legbiztosabb módszer a 24 órás pH mérés.
Hogyan kezelhető a gastroesophagealis reflux betegség?
A kezelés egyik alapeleme az életmódváltás:
- a fentebb kiemelt ételek kerülése
- gyakoribb étkezések kisebb egyszeri adagokkal
- a vacsora korai elfogyasztása (legalább két órával lefekvés előtt)
- csecsemők gondos büfiztetése (akár evés közben többször is)
- pozicionálás: a fejvég megemelése, esetleg evést követően etetőszékben csücsüljön egy ideig
- anyatejes csecsemőnél Nutriton adagolása, későbbi életkorban az ételek sűrítése
- antireflux tápszerek adagolása (AR tápszerek)
Amennyiben az életmódváltással nem oldódik meg a probléma (vagy kezdetektől súlyos formában van jelen), gyógyszeres kezelés is elkezdhető. Ezeknek a gyógyszereknek két támadáspontjuk van; az egyik a gyomor motilitásának (“mozgékonyságának”) fokozása, a másik a gyomorsav termelődés csökkentése. A motilitás fokozásával a gyomor hamarabb továbbítja tartalmát a vékonybélbe, így kevesebb időt hagy a reflux előfordulására. A gyomorsavtermelés csökkentésével a visszaáramlás káros hatásai csökkenthetők, a tünetek teljesen megszüntethetők.
Kifejezetten súlyos esetben (ennek általában valamilyen fejlődési rendellenesség áll a hátterében) műtét is végezhető, ilyenkor sebészi úton szűkítik be a nyelőcső alsó végét azt, egy “sebészileg készített szeleppel” látják el.