RESPIRATORY SYNCYTIAL VIRUS (RSV) FERTŐZÉS
Csecsemőkben és kisdedekben előforduló alsó légúti vírus fertőzés (beleértve a bronchiolitist és a pneumoniát is).
Az RSV az alsó légúti fertőzések egyik legfontosabb kórokozója; a kimenetel nemritkán halálos. Gyakran a légúti tüneteket mutató csecsemők hirtelen halála is RSV fertőzésnek tulajdonítható. Egészséges felnőttekben és nagyobb gyermekekben az RSV rendszerint enyhe tünetekkel járó légúti fertőzést okoz, de vezethet bronchopneumoniához, és fellobbanthatja a chronicus bronchitist. Idős személyek, tüdőbetegségben szenvedők különösen fogékonyak az RSV fertőzéssel szemben.
Kóreredet és járványtan
Az RSV az RNS vírusok közé tartozó pneumovirus. Serologiailag 2 alcsoportja (A, illetve B) különböztethető meg. Biológiailag és viselkedését tekintve az RSV sokkal inkább hasonlít az influenza és parainfluenza vírusokhoz, mint a rendszertanilag rokon vírusokhoz, ugyanakkor serologiailag és egyéb jellemzőit tekintve (pl. nem növekszik tojásban, vagy nem termeltet haemagglutinineket) különbözik tőlük.
Az RSV télen és kora tavasszal, hirtelen fellépő, légúti tünetekkel járó járványt okoz. Az influenzához hasonlóan emeli a bronchitisből és a pneumoniából származó morbiditást és mortalitást. Az RSV alcsoportok által évente okozott fertőzésekből kitűnik, hogy betegséggel járó reinfectiók előfordulhatnak. Jóllehet 5 éves korra a gyermekek 70%-a rendelkezik RSV antitestekkel, a fertőzés minden életkorban előfordul. Az antitestek alacsony védő hatását jelzi az is, hogy a 6 hónapos kor alatti csecsemőkben, akikben anyai eredetű antitestek is vannak, az RSV fertőzés gyakran okoz alsó légúti tüneteket, s magas letalitással jár.
Panaszok és tünetek
Az RSV klinikai tünetei változatosak, az életkortól, a korábbi RSV expositiótól, a társuló egyéb betegségektől (különösen légúti betegségektől) függően. A klinikai tünetek kevéssé specifikusak RSV fertőzésre. A dyspnoe, a köhögés, a sípoló légvétel a legkifejezettebb tünetek, amelyek rendszerint napokkal a felső légúti hurutot követően jelennek meg és csecsemőknél lázzal is járhatnak. Fiatal csecsemőknél apnoe fordulhat elő, mely megelőzheti az RSV fertőzés egyéb tüneteit és jeleit. A mellkasröntgen-felvételen gyakran látható bronchopneumonia és/vagy bronchiolitis. A fehérvérsejtszám általában normális, bár néha magasabb is lehet, mérsékelt granulocytaszám emelkedéssel. Felnőttekben vagy nagyobb gyermekekben az RSV fertőzés akár tünetmentes lehet, vagy csak enyhe, láztalan felső légúti hurut (nátha) formájában zajlik, de influenzát utánozhat, és a chronicus bronchitis kórházi ápolást is igénylő fellobbanásainak 15%-áért felelős.
Diagnózis
Bár tenyésztés ritkán szükséges, megfelelő szövetkultúrák segítségével az RSV légúti váladékokból isolálható. Tekintettel arra, hogy – hacsak nem speciális tápfolyadékba helyezzük – az RSV nem viseli el a lefagyasztást, majd felolvasztást, a minták tárolása és szállítása nehézkes. A serologiai leleteket nehéz értékelhetősége miatt rutin serologiai vizsgálat nem javasolt. Nagyon fiatal csecsemők anyai antitestekkel rendelkezhetnek, gyermekek serumában az RSV fertőzés korai szakaszában korábban szerzett antitesteket lehet kimutatni, fiatal gyermekek gyakran nem mutatnak titeremelkedést, s felnőtteknek is lehet enyhe betegségük anélkül, hogy az antitest-titer megemelkedne. Az ELISA elfogadott és alkalmas módszer az RSV antigének kimutatására a secretumokból. A legtöbb diagnosztikai laboratóriumban az ELISA módszer sensitivitása és specificitása 80% és 90% között van. Ha a készítmény megfelelő számú sejtet tartalmaz, az RSV kimutatása a légutak fertőzött sejtjeiből immunfluoreszcens módszerrel 88%-os sensitivitással, és 100%-os specificitással lehetséges.
Kezelés
Az enyhe és tünetmentes fertőzések valószínűleg gyakoriak, s minden kezelés nélkül gyógyulnak. A csecsemőkben és gyermekekben fellépő súlyos fertőzések kórházi kezelést és a légzés szoros megfigyelését igénylik a megfelelő légzés biztosítása érdekében. Az RSV-vel fertőzött csecsemők legfontosabb kórélettani jellemzője a hypoxia. A fertőzés súlyosságáról az arteriás vér O2 nyomásának mérése és/vagy a pulsoxymetria alapján kapunk objektív képet, illetve dönthetünk az intenzív ápolás szükségességéről. Bizonyos tanulmányokban az RSV bronchiolitisben és pneumoniában szenvedő csecsemőkben a ribavirin (vírusellenes szer) hatására csökkent vírusszaporodást és gyorsabb gyógyulást figyeltek meg a súlyos esetekben; más tanulmányok ezt nem tudták igazolni. A ribavirint aerosol formájában, 6 g-ot 300 ml desztillált vízben (20 mg/ml), 12-20 órán át alkalmazták. Az alkalmazás ideje általában 3-5 nap, esetenként hosszabb. Az ápolószemélyzet körében azonban bőrjelenségek és egyéb panaszok léptek fel. Terhes nők ribavirin expositiója kerülendő. Általában a gyógyszert a nagy rizikójú betegek kezelésére kell fenntartani, esetenkénti mérlegeléssel. A bronchopneumoniában és acut bronchitisben szenvedő felnőttek szintén légzéstámogatást igényelhetnek.